Ugrás a főtartalomhoz

A röplabdapálya méretei és a szabad zóna

Más nyelven is elérhető:ENARBGBSCSDADEEL

Egy FIVB-szabványú röplabdapálya 18×9 m. Ez a szám azonban szinte soha nem az, amelyik igazán számít – a röplabdát ugyanis nagymértékben a pályán kívül játsszák, a körülötte lévő tér pedig a létesítmény szabályozott része, nem csupán egy szívességből hagyott ráhagyás.

A szabad zóna az egész tervezési kérdés röplabdánál. Ha nem megfelelő, a határvonal melletti felszedés egyenesen a kerítésbe küldi a játékost.

A röplabdapálya hivatalos méretei

  • Pálya: 18×9 m, középvonallal két 9×9 m-es félre osztva
  • Támadóvonal: a középvonaltól mindkét oldalon 3 m-re
  • Szabad zóna: FIVB-mérkőzéseken legalább 3 m minden oldalon
  • Világ- és hivatalos versenyek: oldalanként 5 m, végeknél 6,5 m
  • Hálómagasság: férfiaknál 2,43 m, nőknél 2,24 m

A hálómagasság korosztályonként is csökken, ezért az utánpótlás-korú játékosok számára épülő pályákon állítható magasságú oszlopok szükségesek, nem rögzített beállítás. Ezt érdemes még az oszlopok megvásárlása előtt tisztázni, mert az utólagos módosítás jóval körülményesebb, mint az előzetes specifikáció.

Hogyan befolyásolja a szabad zóna a pálya lábnyomát?

Az FIVB minimális 3 m-es zónájával egy 18×9 m-es pálya 24×15 m-es létesítménnyé válik. Világversenyi ráhagyással ez 28×22 m lesz. Maga a pályafelület alig több mint fele a szükséges területnek.

  • Szabadidős célra: kb. 2 m ráhagyással, összesen kb. 22×13 m
  • FIVB-szabvány: a kötelező 3 m-es szabad zónával, összesen 24×15 m
  • Nemzetközi versenyek: 5 m-es oldal- és 6,5 m-es végzóna a nagyobb eseményekhez

Egy kb. 2 m-es ráhagyással épített szabadidős pálya teljesen valódi és játszható – kertekbe, kempingekbe és iskolákba egyaránt megfelel. Nem felel meg az FIVB-előírásoknak, ami teljesen rendben van, ha nem játszanak rajta szabályos mérkőzést. Az viszont nem elfogadható, ha egyáltalán nincs ráhagyás: röplabdában a labda után siető játékos hátráfelé fut, és felfelé néz.

A felső légtér sem elhanyagolható. Fedett csarnokban hét méter az általánosan elfogadott minimum, és sok terem nem tudja ezt biztosítani. Kültéren ez a korlát megszűnik – ami önmagában is jó érv egy szabadtéri pálya mellett.

Kemény alap, nem homok

A kemény padlón zajló fedett és szabadtéri röplabda merőben más sport, mint a strandröplabda, és a pálya is ezt tükrözi: oldalanként hat játékos kettő helyett, egy érvényes támadóvonal, és jóval gyorsabb mozgás, mert a kemény felület visszaadja a beléje fektetett energiát.

A felületnek talpat kell fognia az oldalirányú mozgáshoz, és csillapítania kell a blokkok és smacsok ismétlődő landolásait – ezek a sport legsúlyosabb ütközései. Ráadásul kíméletesnek kell lennie egy vetődéssel szemben is, hiszen a játékosok nagy sebességgel kerülnek padlóra alkarral és csípővel. Egy előkészített alap fölé fektetett párnaszerű moduláris burkolat mindkét követelménynek megfelel, és elvezetik a vizet, így a szabadtéri pálya eső után hamar használható.

Egy dolgot mindenképpen érdemes ellenőrizni: bármilyen felületet is választ, ne legyen csiszolóhatású. A röplabdában több a bőr és padló érintkezése, mint ebben a sportágcsoportban bármelyik más sportban.

A tér megosztása

A röplabdapálya nagylelkű szabad zónája ideálissá teszi többsportos padhoz, mert a szükséges ráhagyás kisebb pályák elhelyezéséhez is elegendő. Egy 24×15 m-es röplabda-létesítményen kényelmesen elfér egy tollaslabda- vagy pikleball-pálya is ugyanabban a területen belül.

A hálóoszlopok a praktikus bonyodalom. A röplabdaoszlopok jelentős húzóerőt viselnek, és megfelelő talapalapba kell őket süllyeszteni – tervezzük meg a helyüket az alapozással együtt, ne utólag illesszük hozzá.

A pálya megtervezése

Először a szabad zónát határozza meg, és csak utána a pályát – ez az ellenkezője annak, ahogy a legtöbben nekifognak. Ha rendelkezésre áll 24×15 m, szabványos létesítményt épít. Ha 22×13 m áll rendelkezésre, jó szabadidős pályát kap. Ez alatt érdemes megfontolni, hogy egy kisebb pályaigényű sport jobban illik-e a területhez.

A fenti formátumok előre konfigurálva elérhetők az OnCourt pályatervezőjében, ahol megadhatja saját méreteit, méretarányos rajzon láthatja a szabad zónát, és az építési munkák megkezdése előtt árajánlatot kaphat.

Gyakran ismételt kérdések

Az összes GYIK megtekintése →

Az FIVB szerinti röplabdapálya mérete 18 m × 9 m, amelyet a középvonal két 9 m × 9 m-es félpályára oszt, és mindkét oldalon a középvonaltól 3 m-re húzódik a támadóvonal.

Az FIVB-szabályok szerint legalább 3 m minden oldalon, amitől a 18 m × 9 m-es pálya összességében 24 m × 15 m-es létesítménnyé bővül. Világ- és hivatalos versenyeken az oldalvonalak mentén 5 m, a végvonalak mögött 6,5 m szabad zóna szükséges.

Férfiaknál 2,43 m, nőknél 2,24 m, a fiatalabb korosztályoknak pedig ennél alacsonyabb beállítás érvényes. Ha fiatalok is használják majd a pályát, mindenképpen állítható oszlopokat kell megrendelni az elejétől fogva – utólag nehézkes a magasság módosítása.

Nagyjából 22 m × 13 m összességében, azaz a pálya körülbelül 2 m-es kifutóval. Ez nem felel meg az FIVB-előírásoknak, de valójában jól játszható rekreációs pályát jelent. Kifutó nélküli pálya viszont nem biztonságos, hiszen a játékosok fejüket felemelve, hátrafelé futva kergetik a labdát.

Szabadtéren nem – és ez valódi előny. Fedett csarnokban röplabdához általában legalább 7 m-es szabad belmagasság kell, amit sok sportlétesítmény nem tud biztosítani.

Olyan, amely megfelelő tapadást nyújt az oldalmozgásokhoz, tompítja a blokkokból és cselezésekből eredő erőteljes leszállásokat, és nem bántja a bőrt – a röplabda ugyanis minden hasonló sporthoz képest a legtöbb talajtapadással jár. Az előkészített alapra fektetett párnázott moduláris lapok mindhármat teljesítik, és szabadtéren kiválóan elvezetik a vizet.

További kérdések? Böngésszen a kosárlabdapálya teljes GYIK-jában

Kapcsolódó termékek

  • Dynamic Pro II: Professzionális minőségű felület kluboknak, iskoláknak és intenzíven használt környezeteknek.
Röplabdapálya Méretek és Szabad Zóna Útmutató | OnCourt