A labdatartást az emberek utoljára tervezik be, és elsőként bánják meg. Az a pálya, amelyről percenként repül át a labda a szomszéd kertjébe, hamar használaton kívülre kerül – az utólagos megoldás pedig többe kerül, mint ha az építéskor gondoskodtak volna róla.
Az útmutatóban szereplő tervezési adatok általános tájékoztatást nyújtanak, nem minősülnek hatósági vagy szakhatósági állásfoglalásnak. A leírt 2 méteres küszöb az Angliában érvényes általános szabályon alapul; az Egyesült Királyság többi tagállamában eltérő előírások vonatkozhatnak erre, és egyes ingatlanok esetében egyedi korlátozások is fennállhatnak. A mértékadó tájékoztatást az illetékes helyi tervező hatóság tudja megadni – egy előzetes egyeztetés jóval olcsóbb, mint az engedély nélkül megépített kerítés utólagos rendezése.
Ez egyben az a rész, amely a legnagyobb valószínűséggel engedélyköteles, ezért érdemes korán dönteni róla, nem pedig utólag hozzáadni.
Valószínűleg nem kell körbekeríten
A teljes körbekerítés klubpályák megoldása. Otthon a labda a kosárlabdapályáról kiszámítható irányokba távozik: a kosár mögé, illetve a kosáras végnél oldalra. A túlsó vég sokkal kisebb terhelést kap.
Tehát a valódi kérdés nem az, hogy milyen magas legyen a kerítés, hanem hogy mely irányokban van egyáltalán szükség rá. Egyetlen magasabb panel a kosár mögött és részleges visszavezetők az oldalakon a legtöbb esetben megoldják a problémát – töredék annyiba kerül, mint a teljes körbekerítés, és közel sem néz ki annyira, mint egy ketrecbe zárt pálya.
Milyen magasra
A kerítés magasságát nem a sport, hanem a pálya mögötti környezet határozza meg.
- Nyílt terület vagy a saját kert folytatása: sokszor egyáltalán nem kell kerítés, legfeljebb egy alacsony határoló, hogy a labda ne guruljon el
- Szomszédos telek határa: a kosár mögött általában 3 méter az elvárt magasság
- Út, víz vagy üvegház: magasabb kerítés szükséges, itt éri meg az egyik végen a teljes lezárás
- A pályától lefutó lejtő: a magasság kevesebbet segít, mint gondolná, mert a labda nagy sebességgel távozik – inkább közel és alacsonyan fogja meg
A 2 méteres engedélyezési küszöb
Az Egyesült Királyságban a 2 méternél magasabb kerítés általában építési engedélyt igényel, és a pályakerítés pontosan az a típusú szerkezet, amely ezt a határt meghaladja. Sokan meglepődnek ezen, mert maga a pálya jellemzően engedélymentes fejlesztésnek minősül, a köré épített kerítés viszont nem.
Közút mentén a küszöb 1 méterre csökken. Műemléki területeken és listás épületek esetén külön szabályok érvényesek, az ingatlan telekkönyvi kikötései pedig az önkormányzat által engedélyezett magasságtól függetlenül korlátozhatnak.
A gyakorlati következmény: ha 3 méteres kerítést szeretne, az nem vásárlási, hanem hatósági kérdés. Sokkal egyszerűbb ezt a projekt többi részével párhuzamosan intézni, mint utólag, amikor a pálya már kész és a labdák már repülnek át.
Kerítés, háló vagy visszaverő fal
Három különböző megoldás ugyanarra a problémára.
Hálós kerítés a tartós választás, és vizuálisan a leghangsúlyosabb elem. A hegesztett hálópanelek elég merevek ahhoz, hogy visszaverjék a labdát – ki hogy szereti ezt játék közben, ízlés dolga.
Póznákra feszített háló olcsóbb, sokkal kevésbé feltűnő, és elnyeli a labdát ahelyett, hogy visszadobná. Ez az ideális megoldás, ha úgy szeretne labdatartást, hogy ne domináljon a kert fölött egy nehéz szerkezet – télen le is lehet szedni, ha úgy kívánja.
Alacsony visszaverő palánk az oldalakon a labdatartást a játék részévé teszi, ezért futsal- és ötös focipályákon jobban illik, mint kosárlabdánál. A labdát életben tartja, nem megállítja.
A szél, amely többet dönt el, mint gondolná
A kerítés vitorla. A tömör panelek és a sűrű háló megfogja a szelet, és komoly terhelést ad az oszlopokra és alapjaikra – ezért dől ki a kerti kerítés méretezésére épített pályakerítés, és ezért igényel egy sportpályai kerítés megfelelő alapozást.
A nyitott háló átengedi a szelet, és ez az egyik fő oka, hogy a sportkörnyezetekben ez az alapértelmezett megoldás – annak ellenére, hogy esztétikailag nem a legvonzóbb. Szeles, kitett helyszínen ez már nem ízlés, hanem műszaki kérdés.
Döntéshozatal
Döntse el, hogy mely irányokban van valóban szükség labdatartásra, mi van mögöttük, és hogy az ebből következő magasság átlépi-e az engedélyezési küszöböt. Ezt követően tervezze bele a pálya árába – ne utólagos tételként –, mert az oszlopalapok munkálatai töredék annyiba kerülnek, amíg a gép már úgyis a helyszínen van.