Ugrás a főtartalomhoz

Kézilabdapálya méretek és vonaljelölések

Más nyelven is elérhető:ENARBGBSCSDADEEL

Az egész kézilabdapálya 40 × 20 m. Ez a legnagyobb pálya, amelyet az OnCourt épít, és jelentős mértékben nagyobb egy kosárlabdapályánál — ami azt jelenti, hogy inkább iskolák, klubok és sportközpontok számára jelent megvalósítható lehetőséget, nem pedig magánterületekre.

Ami fontos tudnivaló: a kisebb pálya is működik. A 32 × 16 m-es, arányosan kicsinyített vonaljelölésű pálya olyan helyekre is elfér, ahová az egész pálya soha nem férne be, és ugyanúgy kézilabda játszható rajta.

A kézilabdapálya hivatalos méretei

  • Pálya: 40 × 20 m
  • Kapu: 3 m széles, 2 m magas
  • Kaputerület: a kaputól 6 m-re húzódó D alakú vonal, amelyet minden kapufélfától induló ívek alkotnak
  • Szabaddobóvonal: szaggatott vonal 9 m-nél
  • Büntetőpont: 7 m-re a kapuvonaltól
  • Kapuskorlátozó vonal: 4 m-re a kaputól

A kaputerület a meghatározó vonalelem. Két negyedkörből és egy egyenes szakaszból áll — nem téglalapból —, és mezőnyjátékos nem tartózkodhat benne. A kézilabda egész játékfilozófiája erre épül: a játékosok átugrik a vonalat, és a labdát még a landolás előtt elengedik.

A 9 m-es vonal szaggatott, nem folytonos — ez első pillantásra megkülönbözteti a 6 m-es vonaltól. Ennek a tévesztése az egyik leggyakoribb jelölési hiba a többsportos pályákon.

Az ifjúsági pálya

Az IHF szabályai minden korosztály számára egyetlen pályát határoznak meg, a 40 × 20 m-est, így a 32 × 16 m-es pálya csökkentett méretű pálya, nem hivatalos formátum. Ha minden vonaljelölést vele együtt méretezünk, a kaputerület, a 7 m-es vonal és a 9 m-es vonal megtartja az arányait, és ettől marad a játék felismerhető.

A legtöbb helyszín számára ez a reális választás. Területe nagyjából kétharmada az egész pályáénak, és ez sokszor dönti el, hogy egy projekt belefér-e a rendelkezésre álló területbe, vagy sem.

  • IHF nemzetközi: 40 × 20 m, klubok és versenyek számára
  • Ifjúsági és iskolai: 32 × 16 m, azonos vonaljelölések kisebb léptékben

Biztonsági ráhagyás

A kézilabda gyors és fizikálisan igényes sport, a játékosok nagy sebességgel érnek az oldalvonalhoz — sokszor levegőben. A vonalak körüli biztonsági zóna nem elhagyható: az oldalvonalaknál legalább 1–2 m, a kapuk mögött ennél több az ésszerű minimum.

A kapu mögötti terület a legkritikusabb. A lövéseket közeli távolságból, erősen adják, és a labda — néha a játékos is — rendszeresen a kapuvonal mögé kerül.

Burkolat és a gyanta kérdése

A kézilabda folyamatos megállásból, fordulásból és ugrásokból áll, ezért a padlónak megbízható tapadást és elegendő rugalmasságot kell nyújtania az ismételt landolások elviseleléséhez. A kemény, egyenletes, enyhén rugó felület az ideális — kültéren pedig jó vízelvezető képesség is szükséges.

Ennek a sportnak van egy sajátos szempontja. A termi kézilabdában elterjedt a kézre kent ragacsos gyanta használata, amely átkerül a labdára, a padlóra és mindenre. Ragad, felhalmozódik, és egyes felületekről valóban nehéz eltávolítani. Ha a pályát gyantás kézilabdára is használják majd, az első edzés előtt állapodjanak meg a tisztítási rendszerről — ne a probléma felfedezésekor. Sok klub és a legtöbb iskola pontosan ezért játszik gyantamentesen, a kültéri rekreációs kézilabdában pedig ez az általános gyakorlat.

A pálya megosztása más sportokkal

Egy 40 × 20 m-es egész kézilabdapálya elég nagy ahhoz, hogy a legtöbb más pályát magában foglalja — ez hatékony alapot teremt egy többsportos létesítményhez. Egy kosárlabdapálya kényelmesen elfér benne, ahogy a nemzetközi méretű futsalpálya is.

Ha ilyen léptékű fejlesztést tervez, érdemes a vonalkészleteket egyszerre megtervezni, nem utólag hozzáadni az egyes sportokat. A kézilabda szaggatott 9 m-es vonala és a D alakú kaputerülete elég egyedi ahhoz, hogy ne keveredjen össze más jelölésekkel — ez segít, hogy egy zsúfolt pályán is átlátható maradjon a kép.

A pálya tervezése

Az egész és az ifjúsági formátum között a helyszín adottságai alapján döntsön, ne a nagyratörő tervek vezéreljék — egy megfelelő ráhagyással rendelkező ifjúsági pálya jobb létesítmény, mint egy kerítésig zsúfolt egész pálya. Mindkét változat előre be van állítva az OnCourt pályatervezőjében, ahol megadhatja a saját méreteit, helyesen megjelenítve láthatja a kaputerületeket, és még a földmunkák megkezdése előtt árajánlatot kaphat.

Gyakran ismételt kérdések

Az összes GYIK megtekintése →

Az IHF kézilabdapálya 40 m × 20 m. A kapu 3 m széles és 2 m magas, a kapusterület D alakban 6 m-re terjed ki a kaputól, a szabadobó-vonal szaggatott és 9 m-nél húzódik, a büntetőpont pedig 7 m-nél van.

Igen. Az IHF fiatalabb korosztályok számára egy 32 m × 16 m-es kisebb pályát határoz meg, amelyen minden vonalelem arányosan igazodik a méretekhez. Ez a teljes pálya területének nagyjából kétharmadát foglalja el, és ez az a változat, amelyet az iskolák és klubok általában megépítenek.

Azért, hogy azonnal megkülönböztethető legyen a folyamatos 6 m-es kapusterület-vonaltól. A 9 m-es vonal folyamatosra festése a többsportos pályák egyik leggyakoribb hibája.

D alakú: két, a kapufáktól 6 m sugarú negyedkör alkotja, amelyeket egy egyenes szakasz köt össze. Nem téglalap, és egyetlen mezőnyjátékos sem tartózkodhat benne.

Oldalanként legalább 1–2 m, a kapuk mögött pedig ennél több. A játékosok nagy sebességgel – és olykor a levegőben – érnek az oldalvonalhoz, a közeli lövések után pedig a labda, néha pedig maga a játékos is átlendül a gólvonal mögé.

Igen, és 40 × 20 m-es méretével elegendő helyet biztosít a kínálatban szereplő legtöbb más pálya befogadásához, köztük egy kosárlabdapályának és egy teljes méretű futsalpályának. A vonalkészleteket együtt tervezzük meg – ne később adjuk hozzá az újabb sportokat –, hogy a pálya átlátható maradjon.

További kérdések? Böngésszen a kosárlabdapálya teljes GYIK-jában

Kapcsolódó termékek

  • Dynamic Pro II: Professzionális minőségű felület kluboknak, iskoláknak és intenzíven használt környezeteknek.
Kézilabdapálya Méretek és Vonaljelölések | OnCourt